A rövid hongkongi  tartózkodás után ismét elindultunk, már nagyon hiányzott a repülés és a reptéren ücsörgés. ;) Reggel 6.30-ra beszéltük meg a találkozót a szállás előtti 7eleven-nél (egész Ázsiát behálózó 24órás nyitvatartással bíró élelmiszerüzlet, ahol meleg kávét és jópofa szendvicseket lehet vásárolni). Kivételesen mindenki pontosan érkezett, így gyorsan felszálltunk a reptérre tartó A21-es buszra.
A reptéren check in-nél sikerült egy olyan nőcit kifogni, aki valószínűleg aznap dolgozott először becsekkoló pultnál, neki hála majdnem sikerült lekésnünk a gépet, hiába voltunk 2 órával indulás előtt már a reptéren.  Némi futás-kapkodás és feszültség után végül csak elcsíptük a járatot.
1 óra 50 perc után landoltunk Clarkban.

Mivel  a Fülöp-szigetek számunkra  ismeretlen desztináció és még nem említettük az előző blogban, így egy gyors áttekintés, információ a szigetállamról:

A Fülöp-szigetek független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Manila. Szigetállam 7107 szigetet foglal magába, ebből nagyjából 800 lakott.
Az európaiak számára Ferdinand Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező fedezte fel 1521-ben és II. Fülöp spanyol királyról nevezte el és a spanyol korona javára gyarmatosította a szigetcsoportot. A spanyol-amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét. Az ország Dél- és Délkelet-Ázsia államai közül az egyetlen döntően keresztény vallású állam.
Az országban a hivatalos nyelv a filippínó (tagalog), az angol és a francia, de beszélnek még számos helyi dialektust is.

A lakosság 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 5%-a mohamedán, 3%-a pedig egyéb vallású.

Mivel Istanbulban nem annyira szerettük a maratoni várakozást, most semmiképp nem akartunk a reptéren maradni a csatlakozásig. Így béreltünk egy minibuszt 4-5 órára és körbenéztünk Clarkban. Jobban mondva nem is Clarkban, mivel ott semmi látnivaló nincs, tekintve, hogy a város volt amerikai katonai támaszpont. A sofőrünk ajánlotta Angeles-t, a közeli kisvárost illetve a Nayong Philippino-t, ami skanzen jelleggel bemutatta a korahű filippino kultúrát, házakat, használati eszközöket. Itt egy nagyon színvonalas folklór műsort is elcsíptünk, melybe a közönséget is bevonták a gyönyörű lányok-fiúk - Krisztián és KisAndris is táncolt a kedves fülöp fiatalokkal.

18órakor indultunk innen tovább Kaliboba, ahol a pilóta csak másodszorra tudta letenni sikeresen a gépet. Érdekes, talán a társaság hatása, de egyáltalán nem pánikoltunk, sőt, Mariann fényesen világító, a széke alól (gép közepe) a stewardessekig előresuhanó tabletjén nagyon jól szórakoztunk – Ő kevésbé, gondolom. De megúszta a tablet és mi is. J Az Air Asia gépén utaztunk egyébként, ami vadiúj volt es a társaság ismét hozta a formáját, nagyon kedvesek, korrektek, minden iszonyú precíz, pontos és barátságos.

Kaliboban már a reptéren vártak a Boracay-ra transzfert kínáló, egymásra licitáló „irodisták”.  2500 pesoert (fejenként kb.1500 HUF-ert) ismét privát minibuszt kaptunk (most már tuti, hogy a 7felnőtt+3 gyerekes felállás optimális minibusz bérléshezJ). Ez a minibusz 1,5 óra alatt elszállított minket a caticlani komphoz (szintén az árban), amely 10 perc után kitett minket Boracay szigetén. Ekkor már későre járt, beültünk egy motoros képződménybe cuccostul és irány az Ocean Breeze Inn. A sofőr annyira nem volt képben a szállásunkkal, de kb. jó helyen tett ki, így csak fél órát keresgéltünk,  mire végül becsekkolhattunk a szobáinkba.
A szigetre érkezve az „első-ázsiások” a sötétben, kicsit lepusztultabb sikátorokban nem akarták elhinni, hogy a Paradicsomba érkeztünk – de ennek ellenkezőjéről másnap meggyőződhettek. Pálmafák, fehér homok, tenger. De erről később…. ;)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.