Andris, Marian, Ákos és Vitya utolsó napja Balin ezen utazás alkalmával, a Lehotzky család 4 tagja még egy napot marad, mivel Szingapúrt már láttuk 9 éve. Utolsó közös napunkat Sanur beach bejárásával töltjük fürdőzünk, vásárlunk. A tengerparti sétány bejárásakor volt nagy kaland. Ahogy szépen haladunk libasorban előttem Áki, én pedig tolom Szonját a babakocsival, az erős szél hirtelen kidönt egy pálmafát, melynek súlyos törzse Ákos háta és feje mögött pont egy centire csapódik a földbe, talán enyhén súrolva is barátunk hátát, de az ijedségen kívül semmi baj. Vigyáznak rá az istenek. És ránk is, mert az egész a babakocsi előtt 1,5 méterre történik. Nincs még vége a veszélynek, ugyanis a sétány melletti építkezést egy pléh kerítés választja el a sétálóktól, amit egyébként is tépáz az erős szél, de a rádőlt fa megadja neki a végső döfést és ez is dőlni kezd ránk/felénk. Gyors helyzet felismerés és menekülés a babakocsival a tengarpart homokja felé, hatótávolságon kívül. (Hogy utálták volna Ákit itthon az orvosok, amikor hazajön, és bemegy a kórházba a ropogó hóban, és amikor megkérdezik mi baja, azt feleli, hogy rádőlt egy pálmafa, és azóta beszédhibás egy kicsit :D )

A Hyatt strandján fürdünk, itt már világosabb a homok ( inkább sárgás ), de meg sem üti a part a Fülöp Szigetek partjainak szépségét. Pálmafákból is kevés van, vagy szinte alig. No de mindegy, Balit nem a partjai miatt szeretjük, aki az ideális álom beachet keresi, az ne ide jöjjön. Sokkal inkább a változatos domborzat (vulkánok, dzsungelek, vízesések, melegvízű források, hegyek, völgyek, vulkanikus krátertavak, gyönyörű rizsteraszok, panorámapontok), az építészet, a templomkultúra és vallás, valamint a különböző művészetek miatt érdemes ide látogatni. Sokaknak vonzó még a part közeli hullámtörések generálta hullámok adta hullámlovaglási ( surf ) lehetőség, Kuta és Legian lüktető, nyüzsgő éjszakai élete. Szóval sok dolog van, ami miatt érdemes Balira látogatni, a tengerpartjai nem ezek közé tartoznak. Mindenesetre szép látvány a vízben fürdőzve a 3200 m-es Gunung Agung-ot csodálni.

Előbbi fakidőlős kalandunk után a fürdésből hazafelé lefotózzuk a kidőlt fát és a kerítést, Vitya kedvesen pózol a katasztrófa helyszíne és romjai fölött, majd 5 perc múlva az üzletsoron sétálva az erős szél egy ház tetejéről egy tekintélyes méretű cserepet lefúj, ami pont Vitya barátom sarkán törik darabokra –szerencsére nem a fején- apróbb sérüléseket okozva neki. Hát ma ilyen napunk van, veszélyes dolog a trópusi nyaralás, de az istenek továbbra is a mi oldalunkon állnak. El is várjuk, hiszen sokat tisztelegtünk templomaikban és előttük az elmúlt napokban – talán ezért-. Este búcsúvacsora egy helyi warung-ban (tipikus Indonéz kisétterem csak indonéz kajákkal) , majd masszázs (itt csak 50.000 Rúpia egy óra = 1200 Ft). Sanur egyébként Kuta light, sok globál hotelbranddel, és package turistával, fényes resortokkal, de sokkal kevesebb a turista, mint Kután, nyugodt, kulturált a közönség, tetszik a hely.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.