Szonja az éjszaka belázasodott, 39,4-ig ment fel, amivel erősen ránk ijesztett. Ági úgy határozott, hogy reggel megmutatjuk orvosnak, hogy kiszűrhessük az általa annyira félt dengi lázat, amit szúnyogok terjesztenek és akár halálos is lehet. Dengue láz esetén nem adható antibiotikum és bizonyos lázcsillapító, mert halálos lehet, így vizes lepedővel hűtjük, reggelre csillapodik. Az a véleményem, hogy elég, ha egyikünk viszi Szonját a sziget korházába. Én felajánlom, hogy én leszek az, de Ági ragaszkodik ahhoz, hogy ő is ott lehessen. Így akkor én nem megyek. Reggeli előtt Vityával ismét tengerparti kocogásra indulunk, majd pénzváltás, szállásdíj kiegyenlítés, holnapi továbbutazás leszervezése. ( A repjegyet még szeptemberben lefoglaltam, de a reptérre jutás 2,5 óráját itt kellett megtervezni: trycicle-hajó-minibusz .)

Mivel délután fél kettő és Ágiék még sehol, Bogit Marianékra bízom és Vityával elindulunk Magóék után a kórházba. Mikor a főúton sétálunk trycikle-re vadászva, véletlenül kiszúrom Magót és Szonját egy szemben elszáguldó tricikliben, de szerencsére hangos kiabálásomra felfigyelnek és megállítják a járművet. Végül minden rendben volt, csak sokat kellett várni, Szonónak közben teljesen elmúlt a láza, és a dengi teszt is negatív lett. Miután mindenki megnyugodott Vityával indultunk tovább a D’Mall-nál található bringakölcsönzőbe, hogy két keréken folytathassuk a sziget felfedezését. Két MTB-t bérlünk ( 500 peso /bringa/ fél nap- > 5,5-el lehet szorozni a Peso-t ), és elkezdünk a sziget É-i vége felé tekerni az emelkedőkkel gazdagon rendelkező úton, Vityabát szépen megdolgoztatva. Szuper érzés kiszakadni a Ny-i White Beach 3 km hosszú turistagettójából, és végre filippinók lakta területekre tévedni. Utunkat kedves kis falvak kísérik benne düledező vityillókkal, ajtajuk előtt kedves mosolygó, integető emberekkel. Rövidesen megérkezünk a gyönyörű Puka Shell Beach-hez, ahol a víz még kékebb és kristálytisztább, mint white beach-en. Itt nagyon kevés a turista, sok a pálmafa, és végre a nap is hétágra süt, jól megégünk, és sok szép fényképet készítünk. A bringákat lekötve nagyot sétálunk a gyönyörű partszakaszon, majd csobbanás, utána nagy lakoma az óceánra panorámás egyszerű kis étteremből, ahol az árak szinte a white beach-i árak feléig süllyedtek. A lakoma számomra banana shake és kókuszos-fokhagymás rizs ( a rizzsel nem lehet hibázni J ) Vityabának a jól megérdemelt söre. A végtelen horizontot vizslatva sikerül kiszúrnom egy bálnát a távolban. Az éttermet üzemeltető családdal való találkozás után ismét megbizonyosodhatunk a helyiek kedvességéről és hibátlan angol nyelvtudásukról. Meg kell jegyeznem, hogy 6 napos Fülöp szigeteki tartózkodásunk alatt eddig csak és kizárólag pozitív tapasztalatunk van a helyiekkel kapcsolatban, és ebben bele értendők a taxi sofőrök is és az utca népe, egyetlen lehúzással vagy lehúzási kísérlettel sem találkoztunk ( OK, white beachen a gazdag orosz és koreai turisták szépen felhajtják az árakat, de hát ez közgazdasági törvényszerűség).

 Nem élvezhetjük sokáig a relax atmoszférát, mert oda kell érnünk a Mount Luho (Luho-hegy) kilátóponthoz, mielőtt lemegy a nap 17:30 körül. Öt körül fel is tekerünk a 400 m magas hegytetőre miután elhaladtunk a Dreamland nevű vidámpark és golf terület mellett. A hatalmas emelkedő jutalma a csúcson egy-egy fresh coconut hűtve szervírozva , amitől a menyben érezzük magunkat. A hűsítő kókusztej elfogyasztása után felmászunk a bambuszrudakból eszkábált kilátóba, ahonnan, az egész szigetre 360 fokos panoráma tárul elénk. Lassan sötétedik, mivel nincs világításunk, visszagurulunk a bringakölcsönzőhöz. Bringák visszaadása után pontban a megbeszélt hat órára odaérünk a már említett fára épített Tree House restaurantba, ahol a többiekhez csatlakozva a pálmafák koronaszintjén levő magaslati elfekvős bambusz tákolmányban zárjuk és koronázzuk meg a napot. Nagy gratula Vityának, aki ma nagyon kemény volt, 3,5 km-t futott, 12 km-t hegyi biciklizett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.